A magyar válogatott 84 percen keresztül tartotta a döntetlent a portugálok elleni nyitómeccsén a Puskás Arénában, végül azonban pont nélkül maradt a találkozón, a vendégek 3-0-ra megnyerték az összecsapást.
A mieink következő ellenfele, a francia válogatott sikerrel vette az első akadályt, Münchenben sikerült legyőznie a német válogatottat. A vendégek megtartották a szombati magyar-francia találkozó előtti hivatalos sajtótájékoztatójukat, amelyen többször is kiemelték: nem vehetik félvállról a budapesti mérkőzést.
– A szurkolók jelenléte sokat jelenthet a hazai csapatnak – fogalmazott a sajtótájékoztatón Didiser Deschamps. – Ne feledjük, a 85. percig tartották magukat a segítségükkel, aztán pedig ők szerezték az első gólt is - még ha nem is volt szabályos. Sokat elárul a stílusról az is, hogy a magyaroknak olasz szakember ül a kispadján. A támadójátékunkat folyamatosan fel akarjuk frissíteni: új pozíciókat és taktikát próbálunk tökéletesíteni, de biztos vagyok benne, hogy az ellenfelünk is folyamatosan megújul. A magyar válogatott nagyon jó a rögzített helyzeteknél. Hátul határozottak kívánunk maradni, és persze sok múlik az ellenfél stílusán is.
Hugo Lloris, a franciák világbajnok kapusa is megemlítette, hogy a magyar szurkolók sokat segíthetnek majd Marco Rossi együttesének.
– Nagyon örülök neki, hogy itt lehetünk, és hogy nagyszerű hangulat mellett játszhatunk holnap. Tudjuk jól, hogy a magyarok tizenkettedik játékosa a szurkolótábor lesz. Nagy melegre készülünk, de számunkra ez nem jelenthet gondot, abban azért bízunk, hogy lesz ivószünet. A magyarok az utolsó percekig nagyon jó mérkőzést játszottak a portugálok ellen. Tudjuk, hogy nincsenek könnyű mérkőzések, de az a célunk, hogy minden körülmények között megszerezzük a három pontot. A rögzített helyzetekre nagyon figyelnünk kell majd – mondta a kapus.
Magyar-francia focitörténelem
Negyvenöt éve, 1976-ban győzött legutóbb a magyar válogatott a franciák ellen – a későbbi ezüstcipős, Fekete László találatával, az volt az első vereség, amelyet Michel Hidalgo, a francia labdarúgás első Európa-bajnok szövetségi kapitánya elszenvedett a Kékek élén. Mégis, inkább pozitív értelemben korszakhatár az az időszak a francia futballban, akkor kezdődött egy nagy futballfejlesztési program – ennek már részese volt az előző szövetségi kapitány, az erdélyi Kovács István is –, amely aztán elképesztően sikeres szűk fél évszázadot hozott az ország labdarúgásában.
Azóta a Kékek minden fontos titulusból nyertek legalább egyet, kétszer is világbajnokok lettek, ugyancsak kétszer nyertek Európa-bajnokságot, egyszer olimpiai bajnoki címet, Konföderációs-kupát – az első három trófeát korábban nem sikerült elhódítani, a negyedikre csak az 1998-as vb-arany után volt először lehetőségük.
Az eltelt évtizedekben legalább három, vagy talán négy nagy generációt ünnepeltek a francia labdarúgás hívei. Az első – két évvel a spanyolországi Mundial elődöntőjébe jutás után – 1984-ben megnyerte a hazai rendezésű Európa-bajnokságot. (Michel Platini, Alain Giresse, Jean Amadou Tigana, Luis Fernandez, Maxime Bossis voltak a legjobbjai e korosztálynak.) A második, ugyancsak francia földön, 1998-ban világbajnok lett, Zinédine Zidane, Lilian Thuram, Marcel Desailly, Laurent Blanc, Bixente Lizarazu, Didier Deschamps, Youri Djorkaeff és a két fiatal, Thierry Henry és David Trezeguet vezérletével. Ennek a csapatnak sikerült a futballtörténelemben először a világbajnoki címe után az Európa-bajnoknak járó, egyébként egy francia futballvezetőről, Henri Delaunay-ról elnevezett trófeát is.
2006-ban, még néhány régi „motorossal”, mint Fabien Barthez, Lilian Thuram, Patrick Vieira, David Trezeguet, Thierry Henry és nem utolsósorban Zinédine Zidane a fedélzeten, de már néhány új klasszissal, mint Franck Ribéry és Claude Makelélé csak tizenegyespárbajban veszítették el a franciák a világbajnoki címet.
Ám tizenkét évvel később, Oroszországban, az Eb-ezüstéremmel a dicsőséglistáján a tornára érkező, „harmadik generáció” megszerezte a francia labdarúgás második vb-aranyát. A játékosként világ- és Európa-bajnok Didier Deschamps szövetségi kapitány által irányított gárda magja (Hugo Lloris, Benjamin Pavard, Raphaël Varane, Lucas Hernandez, N’Golo Kanté, Paul Pogba, Kylian Mbappé, Olivier Giroud, Antoine Griezmann) immár az Európa-bajnoki aranyéremért szállt harcba, szereplői az Euro 2020-nak is.
Deschamps-nál maradva: nem csak a mérkőzései számában rekorder a francia szövetségi kapitányok között (a szombati, budapesti a 115. lesz a sorban), de majdnem pontosan kétharmados győzelmi mutatója is a legjobb, megelőzi két nagy elődjét, Aimé Jacquet-t és Roger Lemerre-t, akiknek egyébként egyaránt a játékosa volt. Deschamps középpályásként 1989-ben mutatkozott be a francia válogatottban, futballistaként és kapitányként eddig 218 mérkőzést számlál, ami világrekord.
Aligha kell hangsúlyozni, hogy a kerete bombaerős, ráadásul a vb-győztes gárda még ki is egészült a korábban mellőzöt Karim Benzemával, a Real Madrid középcsatárával. Nyilván sokféle aspektusból lehetne láttatni egyesével is a játékosok sikereit, képességeikre utaló eredménysorukat, de talán nézzük két szempontot: a piaci értéket és a közelmúltbeli klubsikereket.
Az összesen több mint egymilliárd eurót érő Eb-keretből heten is több mint ötvenmillió eurót érnek, érdekes, hogy közülük ketten, a gyermeke születése miatt rendkívüli szabadságot kapott Kingsley Coman, valamint a szinte újonc Jules Koundé valószínűleg nem kapnak szerepet a magyarok ellen. A csapat legértékesebb játékosa Kylian Mbappé, aki a maga 160 millió eurójával a teljes Eb-mezőny (és aktuálisan az egész világ) legértékesebb futballistája.
Ami a klubsikereket illeti, a legutóbbi világbajnoki címnyerés évével, 2018-cal kezdve, a mostani francia keret kilenc játékosa nyerte meg a Bajnokok Ligáját: Raphaël Varane, Karim Benzema (Real Madrid), Benjamin Pavard, Lucas Hernandez, Corentin Tolisso, Kingsley Coman (Bayern München), N’Golo Kanté, Kurt Zouma, Olivier Giroud (Chelsea). Ugyanakkor érdekes, hogy a Bayern említett kvartettjén kíyvül csak Thomas Lemar (Atlético Madrid) és a tartalékkapus, a Milanhoz tartó Mike Maignan (Lille OSC) nyert országos bajnoki címet 2021-ben.
A holland és a cseh csapat szövetségi kapitánya és egy-egy játékosa állt az újságírók rendelkezésére a vasárnapi, budapesti Eb-nyolcaddöntő előtt. Mindkét együttes csak a következő lépésre koncentrál és azt szeretné sikerrel venni.
„Nincs fontosabb, mint hogy a magyar válogatott mindig és mindenkor telt ház, hazai szurkolói buzdítás mellett játszhassa mérkőzéseit.”
A Puskás Aréna minden mérkőzésérére különböző karszalaggal lehet belépni, így a szombati Holandia-Csehország találkozóra is, amelyre a többi budapesti találkozóhoz hasonlóan sok magyar szurkoló váltot jegyet. Az átvételi pontok szombaton és vasárnap kereshetők fel.